Küldetésünk

2006. október 23. a legújabbkori demokrácia és jogállamiság megcsúfolásának napjaként vonult be a magyar történelembe. Ezen a napon sokan azok közül, akik Budapest utcáin személyesen szerettek volna megemlékezni 1956 mártírjairól súlyos testi, lelki és emberi jogi sérelmet szenvedtek el. Aznap, miután a hivatalos, Kossuth téri ünnepségen való részvételt a Kormány megtagadta a nyilvánosságtól, az emberek pártállásuktól, érzelemviláguktól és – mivel külföldiek is voltak köztük – nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, lehetoséget kerestek a méltó megemlékezésre. Az ünnepélyes hangulat kialakulását megakadályozták a kora hajnaltól zajló, emberi jogokat és nemzeti érzelmeket egyaránt sérto események. Az ‘56-os Forradalom és Szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltóságát végül beárnyékolta az aznap szolgálatot teljesíto rendorök intézkedéseinek aránytalansága, azaz a rendori brutalitás.

Bizottságunk célja: a 2006. október 23-i események s az azokhoz vezeto út alapos kivizsgálása, a valósnak megfelelo, hiteles történeti tényállás megállapítása. Nemzetközi összehasonlító elemzést végeztünk arra vonatkozóan, hogy az európai demokratikus jogállamokban a rend orei általában hogyan kezelik a hasonló, tömegdemonstrációkkal kapcsolatos helyzeteket. A tényállás megállapításához felhasználjuk a rendori eroszak nyomán keletkezett sérülésekrol szóló kórházi adatokat is. Ezek elemzésébol is következtethetünk a rendorségi intézkedések jogszeruségére, szakszeruségére illetve ez utóbbiak hiányára. Ezen túlmenoen egyéni jogsérelmek, panaszok megvizsgálására, illetve a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelent közlésekre, továbbá a már meghozott bírói ítéletekre alapozzuk ismereteinket. Személyes jelenlétünkkel is biztosítjuk, hogy a tárgyalótermekben az alkotmányos jogok ne szenvedjenek csorbát.

A közvéleményt a hazai és külföldi médiumokon keresztül folyamatosan tájékoztatjuk munkánkról, elért eredményeinkrol. Bizottságunk tagjai rendszeresen eloadást tartanak e témákban magyarországi, határontúli és nyugat- európai rendezvényeken, valamint meghívásunk van tengerentúlra is. E felkérések azt tükrözik számunkra, hogy a világ közvéleménye talán mégsem közömbös a durva emberi jogi jogsértésekkel szemben, s sokan szívügyüknek kezelik a hasonló esetek megelozését.
Küldetésünknek érezzük, hogy ne csak azt mondjuk el mindenütt a világnak, hogy Magyarországon 2006. okt. 23-án elidegeníthetetlen alapveto emberi jogok súlyosan sérültek, hanem hogy összefogjunk valamennyi, a demokratikus jogállamban hívo emberrel, hogy ez többé ne történhessen meg. Tevékenységünkkel ellensúlyozni kívánjuk azokat a hangokat, amelyek a közvéleményben áldozathibáztató hangulat kialakítását célozzák, és egyértelmuen visszautasítjuk az ünneplok kollektív bunösségének vádját.

Békét kívánunk, de csak demokratikus módon és jogállami eszközökkel!